LILIOM – NEMZETI TÁNCSZÍNHÁZ

Véleményem:

Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta.

LILIOM körbe-körbe jár a vásári mulatságon és minden álmodozó tekintetű fiatal nőnek csapja a szelet. Egy nap találkozik Julikával és azonnal elveszíti az állását. Liliom elindul a lejtőn lefelé. Szeretne simogatni, de ehelyett üt. Szeretne szeretni, de ehelyett megsebez. Úgy tűnik, ez a létezésének tragikus törvénye, olyan törvény, amely nem hagy menekvést. Még az öngyilkosság sem kiút. Még a menyországnál is visszafordítják… „Segíts magadon, Isten is megsegít” – tartja a régi közmondás. De mi van, ha nem tudod, hogyan?

Saját gyarlóságaink rabjai leszünk örökre vagy megváltozhatunk? Elkerülhető végzetünk vagy nincs értelme küzdeni ellene? Hogyan élünk, milyen döntéseket hozunk?

Ezek a kérdések is felmerülnek Molnár Ferenc Liliom története kapcsán, mely egy megható, romantikus történet.

A darab az elmúlás mélyére visz minket, miközben vidámságot sugároz. Az előadás megható és drámaian emberi.

Koreográfus, rendező: Feledi János, Harangozó Gyula-díjas