Szerző: Gergely Bea
2022.04.13
Véleményem:
A Magyar Állami Népi Együttes húsvét ünnepéhez illeszkedő táncjátéka a különböző felekezetek liturgiájára éppúgy támaszkodik, mint a Kárpát-medence egymástól távol eső vidékeinek ősi, paraszti népszokásaira és énekeire. Székelyföld és Rábaköz, a Felvidék és Dél-Alföld húsvéti rituáléja – a kereszténységhez kapcsolódóak és a pogány időszakot idézők egyaránt – egységes színpadi formát alkotva fonódnak egymásba.
Az előadás izgalmas zenei szövetét nemcsak szokásénekek, népdalok, vallásos népi dallamok és táncmuzsikák alkotják, hanem a jeles napokhoz kötődő egyházi énekek is, legyen az római katolikus, református, görögkatolikus vagy görögkeleti, illetve archaikus népi imádság. Utóbbiak többsége a régmúltat, a kereszténység felvétele előtt időket idézi fel.
