APACSOK – VESZPRÉM AGÓRA

Véleményem:

1963 nyarán, egy baráti társaság a kommunista Magyarországon kiköltözik a Bakony rengetegébe, hogy indiánosdit játszanak. Mindegyikük választ magának egy indián nevet, és megállapodnak a játék szabályaiban. A valós eseményekre épülő történet az ügynökkérdéssel foglalkozik, és a hazai indiánok sajátos világát mutatja be. Bereményi Géza és Kovács Krisztina meglepően sajátos dramaturgiát választva, egy ideig visszafelé halad az időben, majd ugyanazon a nyomvonalon visszafelé.

“Kovács Krisztina, Bereményi szerzőtársa a darab 2005-ös születésének részleteit idézte fel. Az Apacsok eredetileg a Radnóti Színház színészei számára, Török Ferenc kérésére született. Krisztina akkoriban éppen a történeti levéltárban kutatott, és rátalált a hatvanas évekbeli dunai, Zebegény környéki indiánok történetére, amelyet az állambiztonsági szolgálat veszélyes szervezkedésnek minősített, és az egyik indiánozót ügynöki állományba vonta. A szerzők és Török egyaránt mélyre akart ásni a történetben, hogy az ítélkezés helyett a megértés kapja a főszerepet. Noha az indiánozás mozgalma annak idején nemcsak nálunk, hanem más közép-kelet-európai országokban, például a cseheknél és a lengyeleknél is teret nyert, és a darabot, amely akkor úttörőnek számított, öt-hat nyelvre lefordították, nálunk hamar feledésbe merült. Krisztina emiatt különösen is örül, hogy most új előadás készül belőle.

Mint a rendező felhívta a figyelmünket, az Apacsok története nem lineáris, hanem időben ugráló, mint a Pulp Fictioné. Ennek az a célja, hogy a nézőből nyomozó váljék: hogy a történet benne álljon össze, és senki ne rágja a szájába. A cselekmény hőse egy olyan rendező, aki megtudja, hogy a nagyapja besúgóként a hatvanas években elárulta a legjobb barátját. Sok helyszínen játszódik, ezért – „a díszletbalett” elkerülése céljából – mindig a ledfalon megjelenő kép révén tudjuk majd meg, hol vagyunk. Ez a hatvanas-hetvenes évek sok indiántörténetet feldolgozó diafilmjeinek világát idéző megoldás, és segít a nézőnek a darab világába kerülni.”

https://kultura.hu/az-elhallgatas-a-legnagyobb-bun-a-veszpremi-apacsok-probajan-jartunk/

Szereposztás

Horváth, Fekete Hold: Lábodi Ádám
Szoboszlai, Szürke Sas: Szegezdi Róbert
Apa, Tartótiszt: Gáspár Sándor
Nagymama, Házmesterné: Egri Márta
Kata, Edit: Varga Lili
Csilla: Jókai Ági
Hegedűs, Hadnagy: Imre Krisztián
Bajomi, Szilaj Ló: Kolnai Kovács Gergő
Fürge Hód, Mr. Caldron: Kricsár Kamill
Tíz Medve: Kocsis Gábor

Díszlet, jelmez, vetítés: Csontó András

Zene: Kricsár Kamill

Dramaturg: Tucsni András

Asszisztens: Jámpa Krisztina

Rendező: Bagó Bertalan

Producer: Királyváry Zsolt

Kreatív vezető: Varga Koppány